Zene
Kétségbeesetten néztem, ahogy szerelmem körül egyre duzzad a vérvörös folyam, hiába is erőlködik Andrew, hogy elállítsa az erőteljes vérzést.
- Hívjon már valaki egy kurva mentőt, a rohadt életbe! – kiáltotta barátom, azonban hangja tompa visszhangot vert a fejemben. Csak bámultam Kristen barna íriszébe, melyet elhomályosítottak mindinkább gyülekező könnyei.
Átöleltem, hogy érezze, ... Tovább
Zene
Kétségbeesetten néztem, ahogy szerelmem körül egyre duzzad a vérvörös folyam, hiába is erőlködik Andrew, hogy elállítsa az erőteljes vérzést.
- Hívjon már valaki egy kurva mentőt, a rohadt életbe! – kiáltotta barátom, azonban hangja tompa visszhangot vert a fejemben. Csak bámultam Kristen barna íriszébe, melyet elhomályosítottak mindinkább gyülekező könnyei.
Átöleltem, hogy érezze, ... Tovább
Tudtam, hogy megérdemlem a gyűlöletét, amit a tekintetébe sűrített, hiszen megszegtem az adott szavam, és erre nincs bocsánat, de reménykedtem abban, hogy előbb-utóbb megenyhül irántam, és ismét a karjaimba zárhatom, akárcsak régen. Az emlékek által lángra lobbantott hit a szívemben arra ösztökélt, hogy felé nyújtsam a kezem, de ő undorodva ... Tovább
Andrew háza felé sétálva csendesen beszélgettünk az elkövetkezendő napok izgalmairól. Szóba került a lehetőség, hogy valószínűleg Middletownba kell költöznöm, és bár eljátszottam a gondolattal, mégis megrémített. Nemcsak azért, mert új környezetbe kerülnék - ami mindig is frusztrált -, hanem mert itt él Jackson. Vajon, ha minden nap látnám, képes lennék ... Tovább
Szerelmem halvány mosollyal és csillogó szemekkel mérte végig a rá várakozó Marlát, aki rögtön a nyakába ugrott. Valaki a lelkem mélyén vitustáncot járt szívem összetört darabkáin, amely oly hevesen dobogott, hogy azt hittem, szétszakítja a mellkasomat. Jack elegáns, fekete öltönyt viselt, ugyanilyen színű inggel és fehér nyakkendővel, amely tovább ... Tovább
Jack neve hallatán villám csapott a testembe, félbeszakadt megkezdett mozdulatom. Lendületből fordultam a szőke nő felé, akit most a végletekig ocsmánynak láttam. Még, hogy miben lehet a szolgálatára? Nyilván másban szeretne, mint ahogy azt Jackson gondolja. És különben is, mi ez a haj? A hatvanas években lehetett divat, bár tökéletesen ... Tovább
Citerázni kezdett a térdem. Átkoztam magam, hogy annak idején, mikor ide költöztem, nem cseréltem le az ajtót egy kukucskálós változatúra. A kopogás egyre ingerültebbnek hatott, majd megrángatták a kilincset. Ereimben meghűlt a vér, és öntudatlanul felkiáltottam:
- Tűnjön innen!
- Hiszen te hívtál ide! – jött a válasz.
Rohantam az ajtóhoz, ... Tovább
Az első, ami megfordult a fejemben, hogy sikítok. Minden okom meglett volna rá, nem is azért, mert most megint takaríthattam, hanem a félelem miatt, ami a szívembe költözött. Mégis, kinek állhatott érdekében feldúlnia az otthonomat?
- Hogy a ragya cifrázza ki az ábrázatát! – szitkozódtam suttogva, remegő térdekkel.
Rettegtem beljebb ... Tovább
Lendületből fordultam a kivágódott ajtó felé, és a félhomályt tapogató lámpába meredtem. Éles fénye bántotta a szememet, teljesen elvakított. Matt lendületből a jéghideg betonra taszította tehetetlen testemet.
- A rohadt életbe! – kiabálta, majd fellökte a rátörő rendőrt.
Andrew nekivágódott a jobb oldali falnál elhelyezett fémtálcának, amiről csörömpölve hullottak le ... Tovább
Másnap reggel nyűgösen keltem. Naná, hétfő volt, ami egyet jelent a munkával, egy peches nappal, és ezáltal a pokollal. Mindezek ellenére olyan gyorsan pattantam ki az ágyból, hogy még egy profi légtornászt is szégyenbe hoztam volna. Meglepetten vettem tudomásul, hogy anyaszült meztelen vagyok. Nem fért a fejembe, hogy miért, mire ... Tovább
Tudtam, hogy el fogok késni! Csak én lehetek ilyen szerencsétlen! Kapkodtam a lábaimat, mintha legalább az életem múlna rajta, pedig csak egy egyszerű randevúról volt szó.
Egyedül voltam az utcán, de mégis úgy éreztem, hogy követnek. Többször hátrapillantottam, de senkit nem láttam magam mögött. Egyre inkább idegesített az üldözési ... Tovább
Zene
Kiérve kellemes napsütés fogadott. Arcomat a lágy, simogató sugarakba fúrtam, mintha gyógyíthatnák a tüzes vassal égetett sebeket a lelkemben. Megszédített a tüdőmbe tóduló friss levegő, melyből nagyokat kortyoltam annak reményében, hogy elfojtja a belőlem feltörő pánikot.
Hiábavaló minden eltökéltségem, most éreztem igazán, hogy félek. Eddig is rettegtem, de ez ... Tovább
Eszemet vesztve rohantam az utcán. Az emberek meghökkenve ugrottak félre az utamból. Futottam, ahogy a lábam bírta, mintha így hátrahagyhatnám szívem minden fájdalmát, és meg nem történtté tehetnék mindent, vagy hátat fordíthatnék a múltamnak…
Ismét magamra hagytak! Megint eldobtak, mint már annyiszor rövid életem során! Mit vétettem ellened, ... Tovább
Ideggyenge állapotban rontottam be Andrewhoz. Clau és a barátom összerezzentek, ahogy benyitottam a kórterem ajtaján.
- Kristen, hugi, mondd, mi a baj? Zaklatottnak tűnsz… te sírtál? Olyan vörösek a szemeid, mintha…
Leintettem. Nem volt se türelmem, se idegzetem a kérdéseit hallgatni, pláne nem megválaszolni. A fülembe tettem a hallgatót, és ... Tovább
Jackkel csendben sétáltunk az utcán. Deja vu érzés kerített a hatalmába. Akár az első estén, mikor hazakísért, némaságba burkolóztunk. Gyomrom most is együtt forgott a világgal, de nem az ital, vagy a terhesség, hanem az idegesség miatt.
Tudtam, hogy a csendes sétát kínos percek követik majd, amint a lakásba ... Tovább
