Rövid leszek, mert nincs sok időm. Tegnap nagyon gáz volt, nem volt szerencsénk. Amikor kiértünk, belső jelenetet forgattak, és csak néha láttuk elsuhanni, nagyon gyorsan közlekedett, és szándékosan olyan helyre állt mindig, hogy ne lássuk. Egy épület előtt forgattak, amit egy busz és a lakókocsi takart el nagyjából.
Képet csinálni ... Tovább
Rövid leszek, mert nincs sok időm. Tegnap nagyon gáz volt, nem volt szerencsénk. Amikor kiértünk, belső jelenetet forgattak, és csak néha láttuk elsuhanni, nagyon gyorsan közlekedett, és szándékosan olyan helyre állt mindig, hogy ne lássuk. Egy épület előtt forgattak, amit egy busz és a lakókocsi takart el nagyjából.
Képet csinálni ... Tovább
Hát sajnos Hucak kiírt az üzenőfalra, így lelőtte a poszt ötletemet, így nagyjából a lényegre szorítkozok majd. :)
Szóval, igazából már régóta elhatároztuk, hogy ha Rob kishazánkba látogat, kimegyünk megnézni a forgatás díszleteit. Mivel a Hisztéria Robról szóló történet, és mert tervezek bele olyan fejezetet, ami majd egy film felvétele közben játszódik, úgy gondoltam, ... Tovább
Őrületesen kevés volt az időnk! Minden nap, munka után azonnal indultam a próbára, hogy rendbe szedjük magunkat szombatra. Kiválasztottuk a számokat, és felállítottunk egy sorrendet, amit majd színpadra lépve előadunk. Ezen alkalmakkor úgy éreztem, hogy visszatér a rendes kerékvágásba az életem, mintha Pacito nem is létezne. Nem követtek, nem fenyegettek, ... Tovább
Félig kómásan tártam ki az ajtót, és bambán meredtem az öregasszonyra, aki nyitotta is a száját, hogy feltegye a már ezerszer elismételt kérdését. Nem szóltam közbe, illedelmesen hallgattam. Végül is nem ébresztett fel minket, mi okom lenne haragudni rá?
- Szervusz, kedves! – kezdte az idősöktől megszokott lágy, kissé rekedt ... Tovább
Álmomban komótosan sétáltam,
Köd burkolta, néptelen kis városban.
Házak mellett, botladozva lépdeltem,
Pocsolyákat, ha lehetett, elkerültem.
Nyirkos utcák kacskaringós zeg-zugán,
Ott, ahol már nem hatolt át napsugár,
Aztán mégiscsak, hipp-hopp ott terem,
Elvakít, elnyel egy gyönyörű idegen.
Megálltam, és Ő ott állt szemben velem,
Árnyék és Fény egy személyben, csak nekem.
Féltem, mégis vágytam Őt nézni, amíg lehet,
Nincsen rá szó, ... Tovább
Vége lett, s új kezdődött
Régit feledni oly nehéz
Kinézek az ablakon
S látom játszani az új reményt
Néha minden annyira könnyű
De egyszer borús napok is jönnek
Kiket senki nem szeret
Bár el kell viselni őket
Reménykedtem oly sokat
Rájöttem felesleges
Ha egyszer érzem, vége van
Már semmi sem segíthet
A remény csak feladatát végzi
Az embert végsőkig kínozni
Reménykedni hamis ábrándba
Kinek jó ... Tovább
Futás
Xander, aki valószínűleg a vezér szerepét töltötte be, még mindig hahotázott, de szemét egy percre sem vette le Brianről. A másik két monstrum utánozva főnöküket szintén nevetni kezdett, mindezt azonban olyan testtartásban, mint akik képesek bármikor ránk támadni. Gondolom, ez így is volt…
Egy hosszúra nyújtott pillanat után Xander ... Tovább
Köszönöm néktek a dicséreteket
Szíven boldogságban fürdőzik nektek köszönhetően.
Egy apró szót mondtatok
És egy embert boldoggá váltottatok.
Mert hát mi lehetne szebb egy kedves szónál
Amit egy érző szív adott tőlem távolán
S megértette, mit érzek
Mert a szíve tele van szeretettel.
Szívemet versbe foglaltam
És nektek átnyújtottam.
Örömmel fogadtátok
Aminek örültem, nem tagadom.
Bár tudom, hogy a boldogság egyszer elhagy
De ... Tovább
- Nagyszerű… - nyögte homlokráncolva Jack. – Ha nem Pacito és a bandája öl meg, akkor Andrew lövi szitává a seggem! Jó kilátások… - mondta félmosolyra húzva a száját, majd hozzáfűzte: - Hiányoztál!
Megfogta a kezem, mintha mi sem történt volna, azonban nem engedtem a csábító gondolatoknak, és kihúztam az ... Tovább
Sajnálom, én nem így akartam,
De hogy feltételezhetsz ilyet rólam?!
Szeretlek!
Ezt hidd el nekem,
Nem tudok már élni nélküled.
Amikor könnyes szemmel néztem rád,
Mindig védtél, megvigasztaltál,
S most sírhatok, de te nem vagy sehol
Már rég a magad útját járod.
Még mindig szeretlek!
Nem tudok mit tenni,
A szívnek nem lehet parancsolni.
Hiányzol, sírok minden nap,
Remélem, visszajössz hamar.
Sajnálom, én nem ... Tovább
Mi történt velem azt nem tudom.
Egyik nap egy weboldalon,
találtam magam.
Agyamat eldobtam tőletek.
Hogy lehet, tehetséges ennyi ” gyerek”?
Nem találtam a „Saját szavam”.
Értékes dolgokra bukkantam,
néha sírtam, olykor megfulladtam
a nevetéstől, melynek varázsa rám szállott,
S tőletek lettem megszállott.
Audry történeteivel kezdtem,
szereplőivel együtt sírtam és nevettem.
Jött utána sorban az összes sztori,
más íróktól is, és mind nagyon ... Tovább
Kétségbeesés
Bella
Edwardék otthona túl szűkös volt annyi ember – vagyis vámpír – számára, ahány összezsúfolódott benne. A fiúk a nappaliban ültek a számítógép előtt, és olyan hírek után kutattak, amiknek közük lehet mindahhoz, ami történt. Nem a híroldalakat bújták, hanem olyanokat, amiket vámpírok hoztak létre, és üzemeltettek. Ezek persze egy ... Tovább
Segítségnyújtás
Nem sokat értettem a kocsikhoz. Most sem tudtam volna megmondani, milyen típusban ülök. Azt viszont láttam, hogy élénkvörös színű volt, belül pedig fehér bőrülések sugallták az elegancia felső fokát. Valamiért nagyon is illett Alexandrához.
Nagynéném rutinosan vezetett, biztos kézzel fogta a kormányt és a sebváltót, nem úgy, mint Paul ... Tovább
Kilépni az álmokból
Belépni az életbe,
És elfelejtetni a múltat,
Mint szürke semmiséget?
Mért akarja mindenki,
Hogy csak lépjek tovább?
Holott a hiba
Bennem él tovább.
Rátaposni a lelkekre
Belegázolni az életbe
Ellen fordulni a világnak
És reménykedni hiába.
Hogy lehetne egyszerű
Hisz te is tudod
Elfogadni, amit tettél
Nem egy kellemes dolog.
De mit is tehetnék,
Siránkozzak néktek?
Vagy inkább szépen
Beletörődni kéne?
Igen, ez a megoldás
Isteni megváltás
És remény ... Tovább
