Teljes zűrzavar Kimentem az étterem elé, hogy Carlisle-ék könnyebben észrevegyenek, bár Dante megtiltotta, hogy kikerüljek a látóköréből, így az ablak mellől nem mozdulhattam. Persze, jöhettem volna neki azzal, hogy felnőtt férfi vagyok, akit nem kell irányítani, de tudtam, hogy félt. Igazából tényleg nem voltam biztonságban, legalábbis addig, amíg nem ismerjük az ... Tovább

  Hűvös szellő simogatására ébredtem, bár nem szívesen tértem magamhoz. Álmomban - vagy valami köztes létben -, erős karok öleltek védelmezőn. Bár azt hittem, közel vagyok valakihez, a hangokat mégis messziről, szinte visszhangként hallottam. Kinyitottam a szemem, és azonnal szúrós fájdalom nyilallt a fejembe.   - Ah… - nyögtem és próbáltam felülni.   - Maradj veszteg! ... Tovább

Keresztút    Lionel aggasztóan rossz állapotban volt, de élt, és most ez volt a legfontosabb. Morgana továbbra is ott ült mellette és a fejét ölelte. Oberon és Armand is fölé hajoltak, arcukról sugárzott a megkönnyebbülés. Pedig nem tudhattuk túléli-e a sérüléseket. Még sosem láttam vámpírt ilyen súlyos sebekkel. Teljesen kivérzett, testét szinte ... Tovább

   Fél óra alatt összekaptam magam, aztán felhívtam Karinát, és megkérdeztem, be tudna-e valaki vállalni a szalonban, ha oda mennék. Miután megegyeztünk, hogy mehetek, Nathannel elvitettem magamat. Karina izgatott volt az esti buli miatt, így nem árultam el neki, hogy mi hová készülünk, csak annyit mondtam, hogy nem fogunk otthon unatkozni, ... Tovább

Edward arca kővé dermedt. Pupillái kitágultak, ahogy rám meresztette rémült szemeit. Lélegezni is elfelejtett a döbbenettől, amit kijelentésem váltott ki belőle. Egy darabig bénultan ült, mozdulatlanul, miközben először tudatosult bennem a háttérben halkan szóló lágy zene, ami szinte drámaivá tette a pillanatot. A másodpercek csigalassúsággal vánszorogtak, miközben felélénkült körülöttem az étterem, ... Tovább

Ütemes szuszogása meggyőzött arról, hogy alszik. Amilyen óvatosan csak tudtam, lefejtettem magamról a karját. Kibújtam az öleléséből, és elosontam a gardrób ajtóig. A szobámba érve kapkodva öltöztem át. Az iskolatáskámból kiborítottam a könyveket az ágyra, aztán beletuszkoltam néhány ruhát. Amikor végeztem, elvettem az éjjeliszekrényről azt a képet, amin Claire és Tom ... Tovább

Az utcabál Bella nem volt hajlandó szóba állni velem. Eltelt egy hét és még mindig duzzogott. Tudtam, hogy még sokáig fog is. Nem haragudhattam rá emiatt. Szerencsére Shiro feledtette velem a kellemetlen érzéseket. Egész héten úgy pörgött, mint egy felajzott nyúl. Közeledett a szilveszter, és már jó előre lázban égett. Most, hogy ... Tovább

  A történet a Twilight Extra folytatása, így kérlek azzal kezd az olvasást, ha érdekel.   Rideg kőszikla Edward A tiszta, átlátszó vizet bámultam. Már a part mentén halak úszkáltak, amik még az ember jelenlététől sem irtóztak különösebben. Nyilván nem volt rá okuk, hiszen errefelé senki nem élt. Bár a magam módján ragadozó voltam, sőt tulajdonképpen csúcsragadozó, ... Tovább

  A járda sunyi módon folyvást a lábam elé gördített valamit. Általában főként a saját lábamat. Jackson hősiesen próbált állva tartani.      Szántszándékkal kerülő úton mentünk… nem akartam összehányni a lakást, s még jó ideig friss levegőre volt szükségem, ha el akartam kerülni ezt a kellemetlen élményt. Jackson meg sem kísérelt ... Tovább